Adatkezelő (szervezet) megnevezése: Botrytis Borhotel Korlátolt Felelősségű Társaság
Székhelye: 3909 Mád, Batthyány utca 10.
Adószáma: 23060933-2-05
Cégjegyzék száma: 05-09-020848
Az adatkezelő képviselője: Kovács Károly István
Jelen szabályzat felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében évente történik. A szabályzat rendelkezéseit a társaság többi szabályzatának előírásaival összhangban kell értelmezni. Amennyiben a személyes adatok védelmével kapcsolatosan ellentmondás áll fenn a jelen rendelkezések és más szabályzatok között, ez esetben az Adatvédelmi Szabályzat rendelkezései az irányadóak.
Adatvédelmi jogszabályok:
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infótörvény)
- Európai Unió 2016/679 EU rendeletet
- 2013.évi törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
- 2005. évi CXXXIII. törvény a személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
- 2012. évi I. számú törvény a munka törvénykönyvéről 10.§ (1) és (3)
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
- A társadalombiztosítás ellátásairól szóló 1997.évi. LXXX. Törvény
- Kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi. CXVII. törvény
TARTALOMJEGYZÉK
I. A SZABÁLYZAT CÉLJA
- A SZABÁLYZAT HATÁLYA
- Személyi hatály
- Időbeli hatály
- FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
- ALAPELVEK
- AZ ADATKEZELÉS JOGALAPJA
- Az érintett hozzájárulása
- Szerződés teljesítése
- Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, vagy az érintett, illetve más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme
- Közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása, az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítése.
VI. AZ ADATOK MEGISMERÉSÉRE JOGOSULTAK KÖRE
- AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI
- Tájékoztatáshoz való jog
- Az érintett hozzáférési joga
- Az érintett helyesbítéshez és törléshez való joga
- A helyesbítéshez való jog
- A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
- Az adatkezelés korlátozásához való jog
- A személyes adatok helyesbítéséhez, vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
- Az adathordozhatósághoz való jog
- A tiltakozáshoz való jog
- Az automatizált döntéshozatal alóli mentesség joga
- Az érintett panasztételhez és jogorvoslathoz való joga
- A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog.
- A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
- Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
- Korlátozások
- Az adatvédelmi incidensről történő tájékoztatás
- AZ ÉRINTETT KÉRELME ESETÉN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁS
- ADATVÉDELMI INCIDENS (PERSONAL DATA BREACH) ESETÉN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁS
- A VÁLLALKOZÁS MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATBAN FOLYTATOTT ADAT- KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEI
- A Munkaviszony létesítését megelőzően folytatott adatkezelés
- A munkavállalók felvételére irányuló pályáztatási eljárás során folytatott adatkezelés
- Munkakörre való alkalmassági vizsgálat során végzett adatkezelés
- A munkaviszony fennállása alatt folytatott adatkezelés
- Munkaügyi nyilvántartás keretében folytatott adatkezelés
- A munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartásának ellenőrzése
- A Vállalkozás által a munkavállaló rendelkezésére bocsátott e-mail fiók használatával kapcsolatos adatkezelés
- A Munkaviszony létesítését megelőzően folytatott adatkezelés
- Munkavállaló rendelkezésére bocsátott laptop, tablet, telefon használat ellenőrzéseA munkavállaló munkahelyi internethasználatának ellenőrzéseCéges autók nyomon követése
XI. ADATKEZELÉSSEL ÉRINTETT EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK ÉS KEZELT ADATKÖ- RÖK
- Jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés
- Pénzmosás elleni kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó adatkezelés
- Számviteli kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatkezelés
- Adó- és járulékkötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó adatkezelés
- Információkérés, ajánlatkérés során végzett adatkezelés
XII. AZ ADATFELDOLGOZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
- Az adatfeldolgozással kapcsolatos általános szabályok
XIII. AZ ADATBIZTONSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
- Az adatbiztonság megvalósításának elvei.
- A Vállalkozás informatikai nyilvántartásainak védelme
- A Vállalkozás papíralapú nyilvántartásainak védelme
- TÁJÉKOZTATÁS KAMERÁK ELHELYEZÉSÉRŐL ÉS ADATKEZELÉSI CÉLJÁRÓL
- VIZA RENDSZER
XVI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
I. A SZABÁLYZAT CÉLJA
Jelen szabályzat célja a Vállalkozásunk adatvédelmi és adatkezelési politikáját rögzítő belső szabályok megállapítása AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) által meghatározott adatvédelmi és adatkezelési rendelkezések betartásával, melyek érvényesítésével a Vállalkozás valamennyi tevékenysége, szolgáltatásának igénybevétele során biztosítja az érintettek személyes adatok védelméhez való jogának tiszteletben tartását az érintettek szemé- lyes adatainak feldolgozása, illetőleg kezelése során.
A Vállalkozás jelen szabályzat elfogadásával deklarálja AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) – továbbiakban „Rendelet” – 5. cikkében foglalt személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek betartását.
II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. Személyi hatály
Jelen szabályzat hatálya a Vállalkozásra és azon természetes személyekre terjed ki, akikre az adatkezelési tevékenysége kiterjed. A jelen szabályzatban rögzített adatkezelési tevékenység természetes személyek személyes adataira irányul. A szabályzat hatálya nem terjed ki az olyan személyes adatkezelésre, amely jogi személyekre, illetve amely különösen olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyeket jogi személyként hoztak létre, beleértve a jogi személy nevét és formáját, valamint a jogi személy elérhetőségére vonatkozó adatokat. Jogi személy az egyesület, a gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés és az alapítvány.
2. Időbeli hatály
Jelen szabályzat időbeli hatálya a megállapításának napjától további rendelkezésig, vagy a szabályzat visszavonásának napjáig áll fenn.
III. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
- „Érintett”: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
- „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
- „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlá tozás, törlés, illetve megsemmisítés;
- „az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;
- „profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előre jelzésére használják;
- „álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;
- „nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;
- „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;
- „adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
- „címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvé delmi szabályoknak;
- „harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;
- „az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;
- „adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;
- „genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;
- „biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy meg- erősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;
- „egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;
- „vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is.
IV. ALAPELVEK
- Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.
- Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkal mas.
- A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
- A Vállalkozás lerögzíti, hogy az általa kezelt személyes adatokat székhelyén tárolja elektronikus állomány formájában, illetve papír alapú dokumentumokon az adatbiztonságra vonatkozó jogszabályi előírások megtartása mellett. Jelen rendelkezés valamennyi, a Vállalkozás által végzett adat kezelési- és adatfeldolgozói tevékenység tekintetében érvényes.
V. AZ ADATKEZELÉS JOGALAPJA
1. Az érintett hozzájárulása
- A személyes adatok kezelése jogszerűségének az érintett hozzájárulásán kell alapulnia, vagy valamely egyéb jogszerű, jogszabály által megállapított alappal kell rendelkeznie.
- Az érintett hozzájárulása alapján történő adatkezelés esetén az érintett a személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását a következő formában adhatja meg:
- írásban, személyes adatkezeléshez hozzájárulást adó nyilatkozati formában,
- elektronikus úton, a Vállalkozás internetes weboldalán megvalósított kifejezett magatartásával, jelölőnégyzet kipipálásával, vagy ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi.
- A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés ezért nem minősül hozzájárulásnak.
(4) A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed.
- Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni. Ha az érintett hozzájárulását elektronikus felkérést követően adja meg, a felkérésnek egyértelműnek és tömörnek kell lennie, és az nem gátolhatja szükségtelenül azon szolgáltatás igénybevételét, amely vonatkozásában a hozzájárulást kérik.
- Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.
2. Szerződés teljesítése
- Az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha az olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.
- A szerződés teljesítéséhez nem szükséges személyes adatok kezeléséhez való érintetti hozzájárulás nem lehet feltétele a szerződéskötésnek.
3. Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, vagy az érintett, illetve más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme
- Az adatkezelés jogalapját jogi kötelezettség teljesítése esetén törvény határozza meg, így az érintett hozzájárulása a személyes adatainak kezeléséhez nem szükséges.
- Az adatkezelő köteles tájékoztatni az érintettet az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról az adatkezelő személyéről, továbbá a jogairól, a jogorvoslati lehetőségekről.
- Az adatkezelő jogi kötelezettség teljesítése címén az érintett hozzájárulásának visszavonását követően jogosult kezelni azon adatkört, amely valamely rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése végett szükséges.
4. Közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása, az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítése.
- Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik – vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett észszerű elvárásait. Az ilyen jogos érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügyfele vagy annak alkalmazásában áll.
- A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e észszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor.
- Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre.
VI. AZ ADATOK MEGISMERÉSÉRE JOGOSULTAK KÖRE
- A személyes adatokat a Vállalkozás a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, illetve a Vállalkozás részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a Vállalkozás által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben.
VII. AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI
1. Tájékoztatáshoz való jog
- Az érintett jogosult arra, hogy adatainak kezelésére irányuló tevékenység megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon az adatkezeléssel összefüggő információkról.
- Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik:
- az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
- az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
- a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
- a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;
- adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
- adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a Rendelet 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a Rendelet 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbí tás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás.
- Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja:
- a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
- az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatóság- hoz való jogáról;
- a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
- a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
- arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
- a Rendelet 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
- Ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg, az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
- az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
- az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
- a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
- az érintett személyes adatok kategóriái;
- a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
- adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő valamely harmadik országbeli címzett vagy valamely nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a Rendelet 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az ezek másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az elérhetőségükre való hivatkozás.
(5)Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges következő kiegészítő információkat:
- a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
- ha az adatkezelés a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről;
- az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való joga;
- a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
- a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
- a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e; és
- a Rendelet 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
(6)Ha az adatkezelő a személyes adatokon a megszerzésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns kiegészítő információról.
- Az (1)–(3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha és amilyen mértékben:
- az érintett már rendelkezik az információkkal;
- a szóban forgó információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, különösen a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, a 89. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek és garanciák figyelembevételével végzett adatkezelés esetében, vagy amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség valószínűsíthetően lehetet lenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezen adatkezelés céljainak elérését. Ilyen ese tekben az adatkezelőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia – az információk nyilvánosan elérhetővé tételét is ideértve – az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében;
- az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog, amely az érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedésekről rendelkezik; vagy
- a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is, bizalmasnak kell maradnia.
2. Az érintett hozzáférési joga
- Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:
- az adatkezelés céljai;
- az érintett személyes adatok kategóriái;
- azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
- adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
- az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
- a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
- ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
- a Rendelet 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
- Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.
- Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri.
3. Az érintett helyesbítéshez és törléshez való joga
- A helyesbítéshez való jog
(1) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.
3.2. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
- Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:
- a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
- az érintett visszavonja a rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja (hozzájárulás személyes adatok kezeléséhez) vagy a rendelet 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében (kifejezett hozzájárulás adása) az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
- az érintett a rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján (tiltakozáshoz való jog) tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a rendelet 21. cikk (2) bekezdése alapján (üzletszerzés érdekében történő személyes adatkezelés elleni tiltakozás) tiltakozik az adatkezelés ellen;
- a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
- a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
- a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
- Ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az érintett kérelmére azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.
- Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:
- a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
- a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
- a Rendelet 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a rendelet 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
- a Rendelet 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
- jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
4. Az adatkezelés korlátozásához való jog
- Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
- az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
- az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
- az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
- az érintett a Rendelet 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.
- Ha az adatkezelés az (1) bekezdés alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.
- Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére az (1) bekezdés alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.
5. A személyes adatok helyesbítéséhez, vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
- Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat a helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel.
- Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.
6. Az adathordozhatósághoz való jog
- Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:
- az adatkezelés a rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja (érintett hozzájárulása a személyes adatok kezeléséhez) vagy a rendelet 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja (érintett kifejezett hozzájárulása az adatkezeléshez) szerinti hozzájáruláson, vagy a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti szerződésen alapul; és
- az adatkezelés automatizált módon történik.
- Az adatok hordozhatóságához való jog (1) bekezdés szerinti gyakorlása során az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.
- Az e cikk (1) bekezdésében említett jog gyakorlása nem sértheti a Rendelet 17. cikkét. Az említett jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
- Az (1) bekezdésben említett jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.
7. A tiltakozáshoz való jog
- Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a közérdekű vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében megvalósuló adatkezelése, illetve az adatkezelő, vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés ellen (a rendelet 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló adatkezelés) ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szem- ben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.
- Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.
- Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.
- Az (1) és (2) bekezdésben említett jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.
- Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan és a 2002/58/EK irányelvtől eltérve az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.
- Ha a személyes adatok kezelésére a rendelet 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzet- ével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.
8. Az automatizált döntéshozatal alóli mentesség joga
(1) Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
- Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:
- az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;
- meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy
- az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
- A (2) bekezdés a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.
- A (2) bekezdésben említett döntések nem alapulhatnak a személyes adatoknak a Rendelet 9. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriáin, kivéve, ha a 9. cikk (2) bekezdésének a) vagy g) pontja alkalmazandó, és az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében megfelelő intézkedések megtételére került sor.
9. Az érintett panasztételhez és jogorvoslathoz való joga
- A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog.
- Az érintett a Rendelet 77. cikke alapján jogosult arra, hogy panaszt tegyen a felügyeleti hatóságnál ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.
- Panasztételhez való jogát az érintett az alábbi elérhetőségeken gyakorolhatja:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., Telefon: +36 (30) 683-5969, +36 (30) 549-6838, +36 (1) 391 1400, Fax +36 (1) 391-1410; Fax: +36 (1) 391-1410, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
- A felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a Rendelet 78. cikk
alapján az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.
9.2. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
- Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jo gilag kötelező erejű döntésével szemben.
- Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a Rendelet 77. cikke alapján benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.
- A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.
- Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügye leti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.
9.3. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
- A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való, 77. cikk szerinti jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.
- Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.
10. Korlátozások
- Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a 12–22. cikkben és a 34. cikkben foglalt, valamint a 12–22. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összhangban lévő rendelkezései tekintetében az 5. cikkben foglalt jogok és kötelezettségek hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban:
- nemzetbiztonság;
- honvédelem;
- közbiztonság;
- bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;
- az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket, a népegészségügyet és a szociális bizton ságot;
- a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme;
- a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
- az a)–e) és a g) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;
- az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;
- polgári jogi követelések érvényesítése.
- Az (1) bekezdésben említett jogalkotási intézkedések adott esetben részletes rendelkezéseket tartalmaznak legalább:
- az adatkezelés céljaira vagy az adatkezelés kategóriáira,
- a személyes adatok kategóriáira,
- a bevezetett korlátozások hatályára,
- a visszaélésre, illetve a jogosulatlan hozzáférésre vagy továbbítás megakadályozását célzó garanciákra,
- az adatkezelő meghatározására vagy az adatkezelők kategóriáinak meghatározására,
- az adattárolás időtartamára, valamint az alkalmazandó garanciákra, figyelembe véve az adatkezelés vagy az adatkezelési kategóriák jellegét, hatályát és céljait,
- az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokra, és
- az érintettek arra vonatkozó jogára, hogy tájékoztatást kapjanak a korlátozásról, kivéve, ha ez hátrányosan befolyásolhatja a korlátozás célját.
11. Az adatvédelmi incidensről történő tájékoztatás
- Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.
- Az (1) bekezdésben említett, az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább az
adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit, az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket, az adatkezelő által az adat- védelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
- Az érintettet nem kell az (1) bekezdésben említettek szerint tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
- az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
- az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, az (1) bekezdésben em lített magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
- a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.
- Ha az adatkezelő még nem értesítette az érintettet az adatvédelmi incidensről, a felügyeleti hatóság, miután mérlegelte, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár-e, elrendelheti az érintett tájékoztatását, vagy megállapíthatja a (3) bekezdésben említett feltételek valamelyikének tel- jesülését.
VIII. AZ ÉRINTETT KÉRELME ESETÉN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁS
- A Vállalkozás elősegíti az érintett jogainak gyakorlását, az érintett jelen szabályzatban is rögzített jogainak gyakorlására irányuló kérelem teljesítését nem tagadhatja meg, kivéve, ha bizonyítja, hogy az érintettet nem áll módjában azonosítani.
- A Vállalkozás indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet.
- Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.
- Ha a Vállalkozás nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be a felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.
- A Vállalkozás a Rendelet 13. és 14. cikke szerinti, jelen szabályzat VI. fejezet 1. pontban részletezett információkat és a Rendelet 15–22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést (visszajelzés a személyes adatok kezeléséről, hozzáférés a kezelt adatokhoz, adatok helyesbítése, kiegészítése, törlése, adatke zelés korlátozása, adathordozhatóság, tiltakozás az adatkezelés ellen, az adatvédelmi incidensről való tá jékoztatás) díjmentesen biztosítja az érintett számára.
- Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meg- hozatalával járó adminisztratív költségekre: 5000.- Ft összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.
- A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli.
- A Rendelet 11. cikkének sérelme nélkül, ha az adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a Rendelet 15–21. cikk szerinti kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.
IX. ADATVÉDELMI INCIDENS (PERSONAL DATA BREACH) ESETÉN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁS
- Adatvédelmi incidens a Rendelet értelmében a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
- Adatvédelmi incidensnek minősül a személyes adatokat tartalmazó eszköz (laptop, mobiltelefon) elvesztése, vagy ellopása, illetve az is annak minősül, ha az adatkezelő által titkosított állomány visszafejtésére szolgáló kód elvesztése, hozzáférhetetlenné válása, ransomware (zsarolóvírus) általi fertőzés, amely a váltságdíj megfizetéséig hozzáférhetetlenné teszi az adatkezelő által kezelt adatokat, az informatikai rendszer megtámadása, tévesen elküldött személyes adatokat tartalmazó e-mail, címlista nyilvánosságra hozatala stb.
- Az adatvédelmi incidens észlelése esetén a Vállalkozás képviselője haladéktalanul vizsgálatot folytat le az adatvédelmi incidens azonosítása és lehetséges következményeinek megállapítása céljából. A károk elhárítása érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
- Az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenteni köteles az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.
- Az adatfeldolgozó az adatvédelmi incidenst, az arról való tudomásszerzését követően indokolatlan késedelem nélkül bejelenti az adatkezelőnek.
- Az (3) bekezdésben említett bejelentésben legalább:
- ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;
- közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
- ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
- ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
- Ha és amennyiben nem lehetséges az információkat egyidejűleg közölni, azok további indokolatlan késedelem nélkül később részletekben is közölhetők.
- Az adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket. E nyilvántartás lehetővé teszi, hogy a felügyeleti hatóság ellenőrizze a Rendelet 33. cikkében foglalt követelményeknek való megfelelést.
X. A VÁLLALKOZÁS MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATBAN FOLYTATOTT ADATKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEI
1. A Munkaviszony létesítését megelőzően folytatott adatkezelés
A munkaviszony létesítése előtt megvalósuló adatkezelés az azt megelőző pályáztatási eljárással, valamint a munkakörre való alkalmasság vizsgálatával összefüggésben valósul meg.
- A munkavállalók felvételére irányuló pályáztatási eljárás során folytatott adatkezelés
- A munkavállalók felvételére irányuló pályáztatási eljárás során folytatott adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása.
- Az adatkezelési célok: pályázat elbírálása, munkaszerződés kötése.
- Az adatkezeléssel érintett adatok: név, lakcím, születési hely, idő, végzettség, szakmai képzettség, telefonszám, e-mail cím, képmás.
- Az adatkezeléssel érintett személyek kategóriái: az álláspályázatra jelentkező személyek.
- Személyes adatok címzettjei: a munkáltatói jogkör gyakorlója, a humánpolitikai feladatot ellátó munkavállaló(k).
- Az adatkezelés időtartama: a munkavállaló kiválasztását követően a ki nem választott jelentkezők
tekintetében az adatkezelési cél megszűnik, ezért a jelentkezők személyes adatait haladéktalanul törölni kell.
- Fennáll a törlési kötelezettség abban az esetben is, ha az érintett még a jelentkezés során meggondolja magát, visszavonja pályázatát. A jelentkezőt tájékoztatni kell a kiválasztás tárgyában hozott dön tés eredményéről.
- Munkakörre való alkalmassági vizsgálat során végzett adatkezelés
- Az Mt. 10. § (1) bekezdése alapján a munkavállalókkal szemben kizárólag két típusú alkalmassági vizsgálat alkalmazható: olyan alkalmassági vizsgálatok, amelyeket munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, másrészt olyan vizsgálatok, amelyeket nem ír ugyan elő munkaviszonyra vonatkozó szabály, de amelyre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükség van.
- Az alkalmassági vizsgálat mindkét esetkörében részletesen tájékoztatni kell a munkavállalókat többek között arról, hogy az alkalmassági vizsgálat milyen készség, képesség felmérésére irányul, a vizsgálat milyen eszközzel, módszerrel történik. Amennyiben jogszabály írja elő a vizsgálat elvégzését, akkor tájékoztatni kell a munkavállalókat a jogszabály címéről és a pontos jogszabályhelyről is.
- Az adatkezelés jogalapja a munkáltató jogos érdeke.
- Az adatkezelés célja: munkakör betöltésére való alkalmasság megállapítása, munkaviszony létesítése.
- A személyes adatok kezelésére jogosult személyek a vizsgálati eredmény tekintetében a vizsgálatot végző szakember és a vizsgált személy. A munkáltató csak azt az információt kaphatja meg, hogy a vizsgált személy a munkára alkalmas-e vagy sem, illetve milyen feltételek biztosítandók ehhez. A vizsgálat részleteit, illetve annak teljes dokumentációját azonban a munkáltató nem ismerheti meg.
- Az alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos személyes adatok kezelésének időtartama: a munkaviszony megszűnését követő 3 év.
2. A munkaviszony fennállása alatt folytatott adatkezelés
- Munkaügyi nyilvántartás keretében folytatott adatkezelés
- A Vállalkozás a munkaügyi nyilvántartásban kezelt, alábbiakban megnevezett munkavállalói személyes adatokat a munkáltató jogos érdeke, jogi kötelezettség teljesítése, szerződés teljesítése alapján kezeli. A Vállalkozás az adatkezelési tevékenység megkezdését megelőzően tájékoztatja a munkavállalót az adatkezelés jogalapjáról és céljáról.
- A Vállalkozás által a munkaügyi nyilvántartásban kezelt munkavállaló személyes adatok köre:
- név, születési név, születési hely, ideje,anyja születési neve,
- lakcím, ideiglenes lakcím, postai cím,
- elérhetőségi adatok, telefonszám, e-mail cím,
- TAJ szám, adóazonosító jel, személyi igazolvány szám, nyugdíjas törzsszám
- munkabér összege,
- bankszámlaszám,
- letiltások, levonások címei, ill. bankszámlaszámai,
- gyermekek, eltartottak és azok TAJ száma,
- értesítendő legközelebbi hozzátartozó.
- Munkaköri orvosi alkalmassági, szakszervezeti tagság, egyéb képesítést igazoló okmányok, előző munkáltató által kiadott igazolások
- Nyugdíjpénztári tagsági okirat, végzettséget igazoló okmány másolati példánya
- Az adatkezeléssel érintett személyek köre: a Vállalkozás munkavállalói.
- A fentiekben rögzített személyes adatok címzettjei: a munkáltatói jogkör gyakorlója, a Vállalkozás személyügyi tevékenységet, könyvviteli, bérszámfejtői feladatot ellátó munkavállalói, adatfeldolgozói.
- Az adatkezelés célja: munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítése, (bérfizetés), munkaviszonyból eredő jogok gyakorlása. Munkaviszony létrehozása, megszüntetése.
Az adatkezelés jogalapja:
- 2012. évi I. számú törvény a munka törvénykönyvéről I. törvény 10.§ (1) és (3)
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
- Kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvények
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi. CXVII. törvény
- Az adatkezelés időtartama: a munkaviszony megszűnését követő 3 év.
- A munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartásának ellenőrzése
- A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. Az ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltó ság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.
- A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.
- A Vállalkozás által a munkavállaló rendelkezésére bocsátott e-mail fiók használatával kapcsolatos adatkezelés
- A Vállalkozás e-mail fiókot bocsát a munkavállalók rendelkezésére annak érdekében, hogy a munkavállalók ezen keresztül tartsák egymással a kapcsolatot, vagy a Vállalkozás képviseletében levelezzenek az ügyfelekkel, más személyekkel, szervezetekkel.
- A Vállalkozás munkavállalói számára a fentiekben körülírt e-mail fiók magáncélra történő használata nem engedélyezett. A munkáltató vezetője jogosult hat havonta ellenőrizni a munkavállalók céges e-mail fiókjának tartalmát és a munkavállalók által folytatott levelezést.
- A munkáltatónak az email fiók használatának ellenőrzése előtt közölnie kell a munkavállalókkal, hogy milyen érdeke miatt kerül sor a munkáltatói intézkedésre.
- A munkáltatónak a fokozatosság elvére figyelemmel lépcsőzetes ellenőrzési rendszert kell kidolgoznia, amelyben megfelelően érvényesülhet a személyes adatok védelme, illetve hogy az ellenőrzés minél kisebb mértékben érintse a munkavállalók magánszféráját.
- Az e-mail fiók használatának ellenőrzése esetén fő szabályként biztosítani kell a munkavállaló jelenlétét.
- Az e-mail fiók jogszerű ellenőrzésének megtartásához a munkáltatónak előzetesen részletes tájékoztatást kell biztosítania a munkavállalók számára. A tájékoztatóban a munkáltatónak ki kell térnie többek között arra, hogy: – milyen célból, milyen munkáltatói érdekek miatt kerülhet sor az e-mail fiók ellenőrzésére (illetve természetesen a konkrét ellenőrzés előtt tájékoztatni kell a munkavállalót arról, hogy milyen munkáltatói érdek miatt kerül sor az ellenőrzésre), – a munkáltató részéről ki végezheti az ellen- őrzést, – milyen szabályok szerint kerülhet sor ellenőrzésre (fokozatosság elvének betartása) és mi az eljárás menete, – milyen jogai és jogorvoslati lehetőségei vannak a munkavállalóknak az e-mail fiók ellenőrzésével együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban.
- Az ellenőrzés első lépése az e-mail cím és a levél tárgyának az ellenőrzése, majd sor kerülhet az e- mail fiók használatának magasabb szintű, részletekbe menő ellenőrzésére.
- A munkáltató nem jogosult az e-mail fiókban tárolt magánjellegű e-mailek tartalmát ellenőrizni még akkor sem, ha az ellenőrzés tényéről előzetesen a munkavállalókat tájékoztatta. A magánjellegű e-mai- lek törlésére a munkavállalót fel kell szólítani, amennyiben a munkavállaló a felszólításnak nem tesz eleget, vagy távolléte okán a személyes adatokat törölni nem képes, a munkáltató jogosult a személyes adatok haladéktalanul történő törlésére az ellenőrzés alkalmával, egyidejűleg munkajogi jogkövetkezményeket alkalmazhat a munkavállalóval szemben a céges e-mail használatára vonatkozó előírás meg- sértése miatt.
- A munkáltató jogosult hathavonta a levelezőrendszerben tájékoztatást küldeni a munkavállalók rézére a céges e-mail fiók magáncélú használatának tilalma tárgyában.
- A munkavállaló rendelkezésére bocsátott e-mail fiók munkáltató általi ellenőrzésének jogalapja a munkáltató jogos érdeke, célja a munkavállalói kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, illetve a magáncélú e-mail fiókhasználatra vonatkozó tilalom betartásának ellenőrzése.
- Munkavállaló rendelkezésére bocsátott laptop, tablet, telefon használat ellenőrzése
- A munkáltató bizonyos munkakörben dolgozó munkavállalók számára „céges” laptopot, tabletet, telefont biztosíthat a munkájuk elvégzéséhez.
- A munkáltató a fentiekben megjelölt eszközök személyes célú használatát a munkavállalóknak megtiltja. A fenti rendelkezés értelmében tilos a fentiekben megnevezett eszközökön bárminemű személyes adat, így fotók, munkavállalói személyes account-okhoz szükséges jelszavak, azonosítók, elektronikus levelek, magáncélú applikációk kezelése, tárolása, felhasználása, illetőleg magáncélú beszélgetések le folytatására irányuló használat.
- A fentiekben megnevezett eszközök ellenőrzésére, az ellenőrzést végző személyekre, az adatkezelés jogalapjára és céljára a 2.2.2. pontban rögzített rendelkezéseket kell alkalmazni.
- A munkavállaló munkahelyi internethasználatának ellenőrzése
- A munkáltató a munkavállaló részére nem engedélyezi a személyes célú internethasználatot a munkavégzés ideje alatt, a munkavállaló kizárólag a munkaköri feladatainak teljesítése körében jogosult a világháló használatára.
- Jelen rendelkezés betartását a munkáltató a 2.2.1. pontban rögzítettek szerint ellenőrzi, illetőleg alkalmazza az ott írt munkajogi jogkövetkezményeket.
- A munkavállaló munkahelyi internethasználatával összefüggő adatkezelés jogalapjára céljára a
2.2.2. pontban foglaltak az irányadók. 2.2.4.Céges autók nyomon követése
A társaság fenntartja a jogot, hogy a tulajdonába lévő autóiba nyomkövető rendszert telepít. A gépjármű csak a társaság céljaival összefüggésben használható, aminek során a nyomkövető rendszer folyamatosan jelzést ad a gépjármű aktuális pozíciójáról. Mivel a gépjármű használója minden esetben összeköthető a gépjármű aktuális pozíciójával, így ez személyes adattá válik – erről a társaság minden esetben tájékoztatja a gépjárművet használó munkavállalót.
Az ellenőrzés menete: A társaság a tulajdonában álló minden eszközt bármikor, korlátozás nélkül ellenőrizheti. Az ellenőrzés tényéről, az ellenőrzés céljával összefüggően tájékoztatja az ellenőrzéssel érintett munkavállalót. Az ellenőrzést a társaság bármelyik munkavállalója által kérelmezhető, amennyiben a tár saság gazdasági érdekeit veszélyeztető folyamat valószínűsíthető.
A bejövő hívások rögzítésre kerülnek, törvényben előírt tárolási idejük 5 év.
Adatkezelés célja: a társaság jogos üzleti érdekeinek megfelelően a munkavállalónak biztosított számítógép, e-mail cím és internet hozzáférés ellenőrzése.
Kezelt adatok köre: az elektronikus berendezések használata során rögzített személyes adatok. Adatkezelés jogalapja: 2012. évi I. törvény 11.§ (1)
XI. ADATKEZELÉSSEL ÉRINTETT EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK ÉS KEZELT ADATKÖRÖK
1. Jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés
- Pénzmosás elleni kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó adatkezelés
- A Vállalkozás a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 6. § (1) alapján az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy azonosítására és személyazonosságának igazoló ellenőrzésére köteles az üzleti kapcsolat létesítésekor, pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor; valamint, ha kétség merül fel a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.
- A Vállalkozás az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni: az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy
- családi és utónevét;
- születési családi és utónevét;
- állampolgárságát;
- születési helyét, idejét;
- anyja születési nevét;
- lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét;
- az azonosító okmányának típusát és számát.
- Az adatkezeléssel érintettek köre: az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személyek.
- A személyes adatok megismerésére jogosult a Vállalkozás ügyfél-átvilágításra kijelölt vezetője, vagy munkavállalója. A Vállalkozás a szerződés (üzleti kapcsolat) megszűnésétől számított 8 évig jogosult az ügyfél-átvilágítás során rögzített személyes adatok kezelésére.
- Számviteli kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatkezelés
- A Vállalkozás természetes személy ügyfeleinek, vevőinek, szállítóinak adatai kezelésének jogalapja jogi kötelezettség teljesítése, (2007. évi CXXVII. törvény 159. § (1) bek.) az adatok felhasználási célja számla kötelező adattartalmának megállapítása, számla kibocsátása, kapcsolódó könyvviteli feladatok ellátása.
- Az adatkezeléssel érintettek köre: a Vállalkozás természetes személy ügyfelei, vevői, szállítói.
- A kezelt adatok köre: a Vállalkozás természetes személy ügyfeleinek, vevőinek, szállítóinak neve, címe, adószáma
- A személyes adatok megismerésére jogosultak a számla kibocsátást munkaköri feladatként ellátó vezető, illetve munkavállalók, a könyvviteli tevékenységet ellátó vezető, munkavállaló. A Vállalkozás a szerződés (üzleti kapcsolat) megszűnésétől számított 8 évig jogosult az fentiekben megjelölt jogi kötelezettség teljesítése során rögzített személyes adatok kezelésére.
- Adó- és járulékkötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó adatkezelés
- A Vállalkozás az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (1) alapján havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról
- Az adatkezeléssel érintettek köre: a Vállalkozás vezetője, munkavállalói.
- A kezelt adatok köre: a Vállalkozás vezetője, munkavállalói Art. 50. § (2) bekezdésben meghatározott adatai, kiemelve ezekből a természetes személy természetes személyazonosító adatai (ideértve az előző nevet és a titulust is), neme, állampolgársága, a természetes személy adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele.
- A címzettek köre: a Vállalkozás könyvviteli, bérszámfejtési tevékenységet munkaköri feladatként el- látó munkavállalói, adatfeldolgozók.
- A Vállalkozás a jogviszony megszűnésétől számított 8 évig jogosult az fentiekben megjelölt jogi kötelezettség teljesítése során rögzített személyes adatok kezelésére.
2. Információkérés, ajánlatkérés során végzett adatkezelés
- A Vállalkozás által nyújtott szolgáltatások, illetőleg értékesített termékekkel kapcsolatosan a Vállalkozás harmadik személyek számára információkérésre, ajánlatkérésre nyújt lehetőséget.
- Az adatkezelés jogalapja információkérés, ajánlatkérés esetén az érintett hozzájárulása.
- Az érintetti kör információkérés, ajánlatkérés esetén: minden olyan természetes személy, aki a Vállalkozás szolgáltatásaival, termékeivel kapcsolatban információt, ajánlatot kér és megadja személyes ada tait.
- A kezelt adatok köre: név, cím, telefonszám, e-mail cím.
- Az adatkezelés célja információkérés esetén: azonosítás, kapcsolattartás
- Az adatkezelési cél ajánlatkérés esetén: ajánlat adás, kapcsolattartás.
- Az adatok címzettjei (akik megismerhetik az adatokat) információkérés, ajánlatkérés esetén a Vállalkozás vezetője, ügyfél-kapcsolatot ellátó munkatárs.
- Az adatkezelés időtartama információkérés, ajánlatkérés esetén: az információ szolgáltatását, illetve az ajánlat nyújtását követő 30 nap elteltével a Vállalkozás törli a személyes adatokat.
A Társaság az adatkezelés során nemzetközi szervezetek és harmadik országok részére nem továbbít adatot.
XII. AZ ADATFELDOLGOZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
1. Az adatfeldolgozással kapcsolatos általános szabályok
- Vállalkozás az általa kezelt személyes adatok körében megbízott külső adatfeldolgozót vesz igénybe a következő feladatok ellátása céljából:
- internetes honlap üzemeltetése, karbantartása,
- adó- és számviteli kötelezettségek teljesítése,
- szoftver üzemeltetői tevékenységben
- egyéni ügyvédei
- költség megosztás és mérőóra leolvasás.
- Az adatfeldolgozó személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg.
- A Vállalkozás deklarálja, hogy az adatfeldolgozó tevékenysége során az adatkezelésre vonatkozó érdemi döntés meghozatalára kompetenciával nem rendelkezik, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni.
- Az adatfeldolgozó részére az adatkezelési műveletek tárgyában adott utasítások jogszerűségéért a Vállalkozás felel.
- A Vállalkozás kötelezettsége az érintettek számára az adatfeldolgozó személyéről, az adatfeldolgozás helyéről való tájékoztatás megadása.
- A Vállalkozás az adatfeldolgozónak további adatfeldolgozó igénybevételére felhatalmazást nem ad.
- Az adatfeldolgozásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Az adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt.
XIII. AZ ADATBIZTONSÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az adatbiztonság megvalósításának elvei.
- A Vállalkozás személyes adatot csak a jelen szabályzatban rögzített tevékenységekkel összhangban, az adatkezelés célja szerint kezelhet.
- A Vállalkozás az adatok biztonságáról gondoskodik, e körben kötelezettséget vállal arra, hogy megteszi mindazon technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az adatbiztonságra vonatkozó jogszabályok, adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához, illetőleg ki alakítja a fentiekben meghatározott jogszabályok érvényesüléséhez szükséges eljárási szabályokat.
- A Vállalkozás által végrehajtandó technikai és szervezési intézkedések a következőkre irányulnak:
- a személyes adatok álnevesítése és titkosítása;
- a személyes adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegének biztosítása, integritása, rendelkezésre állása és ellenálló képességének fennállása;
- fizikai vagy műszaki incidens esetén az arra való képesség, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehet állítani;
- az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárás alkalmazása,
- A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor kifejezetten figyelembe kell venni az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek.
- A Vállalkozás az adatokat megfelelő intézkedésekkel védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
- A Vállalkozás az általa kezelt adatokat az irányadó jogszabályoknak megfelelően tartja nyilván, biztosítva, hogy az adatokat csak azok a munkavállalók, és egyéb a Vállalkozás érdekkörében eljáró szemé lyek ismerhessék meg, akiknek erre munkakörük, feladatuk ellátása érdekében szükségük van.
- A Vállalkozás az egyes adatkezelési tevékenység során megadott személyes adatokat más adatoktól elkülönítetten tárolja, azzal, hogy – összhangban a fent rendelkezéssel – az elkülönített adatállományokat kizárólag a megfelelő hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkavállalók ismerhetik meg.
- A Vállalkozás vezetői, munkavállalói a személyes adatokat harmadik személynek nem továbbítják, a jogosulatlan hozzáférés kizárása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszik.
- A Vállalkozás azon munkavállalóinak enged hozzáférést személyes adatokhoz, akik a kezelt személyes adatkörök tekintetében titoktartási nyilatkozat tételével vetették alá magukat az adatbiztonsági szabályok megtartásával kapcsolatos kötelezettségnek.
- A Vállalkozás az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel van a technika mindenkori fejlettségére, több lehetséges adatkezelési megoldás esetén a szemé- lyes adatok magasabb szintű védelmét biztosító megoldást választja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene.
2. A Vállalkozás informatikai nyilvántartásainak védelme
- A Vállalkozás az informatikai nyilvántartásai tekintetében az adatbiztonság megvalósulásához a következő szükséges intézkedéseket foganatosítja:
- Ellátja az általa kezelt adatállományokat számítógépes vírusok elleni állandó védelemmel, (valós idejű vírusvédelmi szoftvert alkalmaz.)
- Gondoskodik az informatikai rendszer hardver eszközeinek fizikai védelméről, beleértve az elemi károk elleni védelmet,
- Gondoskodik az informatikai rendszer jogosulatlan hozzáférés elleni védelméről, mind a szoftver mind a hardver eszközök tekintetében,
- Megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek az adatállományok helyreállításához szükségesek, rendszeres biztonsági mentést hajt végre, továbbá a biztonsági másolatok elkülönített, bizton ságos kezelését végrehajtja.
3. A Vállalkozás papíralapú nyilvántartásainak védelme
- A Vállalkozás a papíralapú nyilvántartások védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket különösen a fizikai biztonság, illetve tűzvédelem tekintetében.
- A Vállalkozás vezetője, munkavállalói, és egyéb, a Vállalkozás érdekében eljáró személyek az általuk használt, vagy birtokukban lévő, személyes adatokat is tartalmazó adathordozókat, függetlenül az adatok rögzítésének módjától, kötelesek biztonságosan őrizni, és védeni a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
- TÁJÉKOZTATÁS KAMERÁK ELHELYEZÉSÉRŐL ÉS ADATKEZELÉSI CÉLJÁRÓL
Társaságunk az általunk kezelt adatok, az értékeink, valamint a munkavállalóink és az Ügyfeleink védelme érdekében kamerákat helyezett el a székhely/telephely területén. A 6. Számú melléklet tartalmazza részletesen a kamerák elhelyezkedését, az 1. számú melléklet pedig az adatkezelésének jogalapját, célját.
Adatkezelés jogalapja: A kamerák elhelyezését a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. Törvény 31.§ (1) bekezdése (továbbiakban Szvtv) teszi Társaságunk számára lehetővé.
Az adatkezelésünk célja: a fentebb meghatározott jogszabályi rendelkezés alapján a vagyonvédelem. A kamerás megfigyelés nem csak a munkavállalók, hanem a Társaságunkkal kapcsolatba kerülő Ügyfelek miatt is került bevezetésre. Célunk, hogy az esetleges jogsértéseket megelőzzük, a bekövetkezetteket pedig bizonyítani tudjuk.
Az Szvtv. 30.§ (3) bekezdésének megfelelően nem helyeztünk el kamerákat olyan helyen, ahol az emberi méltóságot sérthetné, tehát nem található elektronikus megfigyelőrendszer a mosdóban, az illemhelyen sem.
A kamerás megfigyelésről, illetve az érintettek jogairól szóló tájékoztató az Ügyfélszolgálaton megtalálható a kamerás megfigyelést jelző táblával együtt. Az érintett felvétel készítéséhez való hozzájárulásának számít ráutaló magatartással ezen tájékoztató elolvasása és a tiltakozás hiánya.
Az érintettek jogai:
- Törléshez való jog: Az adatkezelés időtartamán belül a felvételek törlésére irányuló kérelmet nem köteles teljesíteni az adatkezelő, azonban az adatkezelési időtartam leteltével, ha még mindig tárolja az adatkezelő, abban az esetben élhet a törlési jogával az érintett.
- Zároláshoz való jog: az az érintett, akinek jogainak gyakorlása érdekében szüksége van a felvételre (pl. Egy bűncselekmény bizonyításához), kérheti, hogy az adatkezelő ne törölje a felvételt
- Betekintéshez való jog: A 32/2013. (XI. 22.) AB határozat alapján mindenki számára kötelezővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, hogy ki, hol, mikor és milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Az Info. tv. 15.§ (4). Bekezdése alapján 25 napon belül köteles a Társaság az erre irányuló kérelemre írásban tájékoztatást adni.
A Társaság munkavállalói külön tájékoztatásban részesülnek a kamerás megfigyeléssel kapcsolatban.
A személyes adatok címzettje: a Társaság megbízott munkavállalói.
A kamerák hangot nem rögzítenek.
A személyes adatok tárolásának ideje: Társaságunk köteles a rögzített felvételeket a 3. munkanapon törölni.
- VIZA RENDSZER
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása, amely kötelezi a szálláshely-szolgálatót, hogy a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők törvényben meghatározott adatait a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzítse a törvényben meghatározott célból.
A Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
A törvénymódosítással bevezetett tárhely feladatait a Vendég Információs Zárt Adatbázis (VIZA) rendszer látja el.
A VIZA egy többszörös, aszimmetrikus titkosítással védett informatikai rendszer, amelyben 2021. szeptember 1-jétől a magyarországi szálláshelyen megszálló minden vendég törvényben meghatározott személyes adatait titkosított módon tárolják. A szálláshely-szolgálató a vendégek adatait a tudomására jutást követő első év utolsó napjáig kezeli, tehát a VIZA rendszer legfeljebb két éven keresztül őrzi meg az oda beküldött adatokat, amelyeket kizárólag a rendőrség használhat fel bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatainak ellátásához.
A VIZA rendszerben tárolt titkosított adatokban kizárólag a rendőrség végezhet keresést informatikai eszközön keresztül. Keresés a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében indítható. A keresés eredményeként a rendőrség célzottan és kizárólag azt az információt ismerheti meg, hogy az általa megadott keresési feltételek szerinti személy mely szálláshely-szolgáltatónál szerepel igénybevevőként, mikor érkezett, és várhatóan mikor távozik vagy mikor távozott. Ezt követően – az adatkérés céljának megjelölésével – a rendőrség a szálláshely-szolgáltató által kezelt egyéb adatok továbbítását is kérheti, az adatszolgáltatást a szálláshely-szolgáltató térítésmentesen teljesíti.
Rögzítendő adatok
A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást igénybevevő bejelentkezésekor az okmányolvasó segítségével az alábbi adatokat rögzíti a szálláshelykezelő szoftver útján a Kormány rendeletében kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen.
- családi és utónév;
- születési családi és utónév;
- születési hely és idő;
- neme;
- állampolgársága;
- anyja születési családi és utóneve;
- a személyazonosításra alkalmas okmány vagy úti okmány azonosító adatai.
Továbbá az alábbi adatokat is rögzíti a szálláshelykezelő szoftverben:
- a szálláshely-szolgáltatás címe;
- a szálláshely igénybevételének kezdő és várható, valamint tényleges befejező időpontja.
Nem kell rögzíteni azt az adatot, amelyet az okmány nem tartalmaz.
Azokat az adatokat:
- amelyeket az okmányolvasó nem tud leolvasni,
- vagy hibásan olvas le
- a szálláshely-szolgáltató manuális adatbevitel útján köteles rögzíteni a szálláshelykezelő szoftverben.
A szálláshely-szolgáltatók által használt eszközök és a viza rendszer a beolvasott okmányok képét nem tárolhatja.
A hatályos törvények szerint Magyarországon életkortól függetlenül minden polgárnak kötelezően kell rendelkeznie személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély), tehát már az újszülötteknek is. A jogszabályok alapján az adatok rögzítése minden igénybevevő vendégre vonatkozóan egyformán kötelező, így sem életkor, sem más változó – pl. a szolgáltatás után fizetendő díj, kedvezmények, a tartózkodás hossza, rokoni kapcsolat az igénybevevővel – alapján az adatok rögzítésétől eltekinteni nem lehet.
Személyazonosításra alkalmas okmányok, amelyek a jogszabály által kötelezően előírt adatokat tartalmazzák:
- személyi igazolvány
- vezetői engedély
- útlevél
A szálláshely-szolgáltatást igénybevevő vendég a személyi azonosításra alkalmas okmányát a szálláshely-szolgáltatónak az adatok rögzítése céljából bemutatja.
Az okmány bemutatásának hiányában a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást megtagadja.
XVI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
- A Vállalkozás ügyvezetője köteles a Vállalkozás valamennyi munkavállalója részére ismertetni jelen szabályzat rendelkezéseit.
- A Vállalkozás ügyvezetője köteles gondoskodni arról, hogy a Vállalkozás valamennyi munkavállalója betartsa jelen szabályzatban foglalt rendelkezéseket. Ezen kötelezettség végrehajtása céljából a Vállalkozás ügyvezetője előírja a Vállalkozás munkavállalóival kötött munkaszerződések olyan tárgyú módosítását, amely a munkavállaló kötelezettségvállalását deklarálja jelen szabályzat betartása és érvényesítése tekintetében.
- Jelen szabályzat megállapítása, illetőleg módosítása a Vállalkozás ügyvezetőjének feladatkörébe tartozik.