Tokaj-Hegyalját 1737-ben királyi rendelettel a világ első zárt borvidékének nyilvánították. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben felvette a világörökségi listára is Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven. E terület egyik magtelepülése Mád.
Ezen a vidéken már a 16-17. században megindult a borkereskedelem, a domináns szőlőfajta hagyományosan a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály volt. Ma már a kövérszőlő, a zéta (Oremus) és a gohér is megtalálható.
A kései szüret itt hagyományosan Simon-Júda napján indul, október 28-án. Ezután születnek a karakteres fehérborok, a Tokaji Furmint és a Tokaji Hárslevelű, valamint a Sárgamuskotály. A túlérett (néha részben botritiszes, azaz szürkepenészes) szőlőt viszont még Simon-Júda napjánál is később, november végén szüretelik le, ezért ezeknek a aszúboroknak a cukorfoka meglehetősen magas, miközben kellemes, gyümölcsös az illatuk. Az aszú mellett a Tokaji borvidéken több jellegzetes borkülönlegességet is készítenek, ilyen a szamorodni, az úgynevezett tokaji fordítás, a máslás és az eszencia.
A vidék megőrizte a borspecialitások készítésének történelmi hagyományait: jellegzetes szőlőbirtokok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata.
